...hogy egyedi legyél, másoktól különböző! A ruhád sugározza azt a nagyonszínes egyéniséged! Mutasd meg a gyüttment, igénytelen gyökérnek, ízléssel nem rendelkező parasztnak, magamutogató hülye picsának, hogy te az elithez tartozol! Hogy milyen elit? Hát azok, akik neked szimpatikusan gondolkoznak! Lényeg, hogy a fejedben lévő intellektuális és menőségi mércén magad szigorúan mások fölé helyezd! Hogy a mások kiket takar? Rajtad kívül majdnem mindenkit.
Hallgass garázsrockot, britpopot, járj el jó sok drum & bass dubstep-bulira, hisz ott van a nagy élet! Ha néha, lazulás közben, valahonnan az agyad mélyéről előkúszna egy, az emberek feje fölül lőtt rövidfilmet ábrázoló gondolat, amiben az összes partyarc ugyanúgy néz ki, mint te, ugyanazt mondja, amit te, ugyanúgy viselkedik, ahogyan te, még pillanatnyi megingásnak se fogd fel, hanem hamar felejtsd el!
Légy művészi!
Akármit is teszel, az legyen különleges és egyedi! Ha kezed bármilyen munkájára ránéznek a haverjaid, egyből tudják, az bizony te magad vagy! (Azért a biztonság kedvéért jelezd nekik egyértelműen, nehogy valamiért összetévesszék máséval, aki persze még a poros lábnyomodba sem léphet.) Fotózz művészien, fessél művészien, írj művészien - najó, az utóbbihoz nem kel ragaszkodni, hiszen magadtól hat mondatnál többet ritkán gépelsz le, megosztán az xD és a (L) között, ötszáz szavas szókinccsel nehéz bonyolultabb összekötőszöveget kiizzadni. Értelme sincsen.
Egyél művészien, igyál művészien, szarjál elvontat!
Varrass magadra tetkót, szúrass piercinget, tegyél be fültágítót!
Ha nagyritkán úgy akad egy könyv a kezeid közé, hogy abból nem tanulnod kell, az csak és kizárólag a Galaxis útikalauz stopposoknak, vagy más, hasonló jellegű mű legyen! Hangoztasd is mindenkinek, hogy szoktál olvasni, hiszen te nem vagy holmi bunkó, aki csak a Story magazint bújja két ValóVilág között (aminek azért az összes szereplőjét fel tudod sorolni).
Nézz sorozatokat, minél többet, gondosan válogasd ki kedvenceidet, hisz nem szerethetsz minden szart, mint egy birka! Nem elég a tv? Töltsd le internetről évadszámra őket, és bámuld bamba pofával a monitort, órákon keresztül! Azt észre sem kell venned, hogy facebookon az összes ismerősödnek ugyanazok a címek vannak a tv-rovathoz írva, mint neked.
Ha már facebook...
Először is: az iwiwről mindenki tudja, hogy megdöglött. Hagyd meg a körlevelet küldözgető, negyvenes családanyáknak! De ez tulajdonképpen tárgytalan, hiszen onnan már úgyis törölted magad. Ma már mindenki fészbúkol.
A profilod is művészi lényed virtuális lecsapódása legyen, tele sok-sok sejtelmes, belőled csak különböző részleteket mutató képpel. (Najó, ha kövér lány vagy, akkor magad vígasztalására a dekoltázsodról tölthetsz fel több fotót is.) Minden egyes bejegyzésed tükrözze egyedi mivoltod, hadd lássák az üzifal szürkésfehér latyakjából lángoszlopként kiemelkedő intellektusod! Biztosan sok lájkot fogsz kapni, és ez majd jó érzéssel tölt el.
Mindenképpen szerezz be érintőképernyős telefont, hiszen gombot nyomogatni már csak a lúzerek szoktak! Ki az a maradi hülye, akivel egy busz- vagy vonatút képes elfeledtetni az érzést, hogy a világhálótól bárhol, bármikor csupán egy touch választja el? Ezt már csak azzal fokozhatod, ha a hátulján lévő, kiharapott alma sziluettjével bünteted a népet!
Járjál romkocsmákba, idd a korsónként ötszáz forintért vásárolt, húgyízű söröket, szakadt, büdös, retro fotelben ülve, miközben a közhelyekkel teli, ámde rendkívül jól hangzó mondandód hasonszőrű -bár nálad mégis biztosan jellegtelenebb- ismerőseiddel osztod meg! Érezd magad egy nagyon underground, nagyon haladó, nagyvárosi, urbánus szubkultúra fontos alkotóelemének!
Ha budán laksz, légy rá büszke és bökd oda: "nem Budapest, hanem Buda!" Nézd le a pestit! Ha nem budapesti lakossal vagy kénytelen beszélgetni, tágítsd lokálpatriotizmusod kedved szerint, és alázd a vidéki bunkóját! Felköltöztél Budapestre? Add meg a mocsárban ragadt ismerőseidnek, ami jár nekik, és ne tehessék zsebre! Éreztesd velük, te már budapesti vagy! Ha vidéki városban laksz, tudasd a bejárós paraszttal, ki is áll fennebb!
De mind közül a legfontosabb szabály: rekessz ki mindenkit, aki nem úgy gondolkodik és viselkedik, hogy azzal meg tudjon felelni kifinomult igényeidnek! Soha, de soha ne engedj abból a meggyőződésedből, hogy a körülötted leledző embertömeg csupán egy bégető birkákból álló nyáj! Persze ne direkt módon tedd ezt, hiszen az összes haverod tudja rólad: te aztán igazán toleráns vagy! Legyen csak jelzésértékű a megfelelő időben lebiggyedő ajak, az arcodon átsuhanó, apró fintor! A szöveged mögöttesében lelje csak meg a szerencsétlen proli, vagy a hülye picsa azt a cinizmust, amitől cseppet összébb rándul a gyomra. Minél okosabb vagy, annál mélyebbre rejtsd a maró gúnyt, így csak rendkívül bonyolult úton juthat el a szíved mélyén lapuló kicsi, frusztrációból és irigységből szőtt gyűlöletgombócig a hülyéje - bár valószínű úgysincs annyi agya, hogy képes legyen erre...
Aztán, ha már csak a neked szimpatikus gondolkodású emberek társaságában maradtál, akiket az egód fényezésére használsz, nyugodtan beszélhetsz úgy a többiekről, hogy ezek.
