Nem lehet megunni.
- Nem volt szép tőlem.
- Felhoztalak ide, a lakásomra. Aztán visszautasítalak. Megértem, hogy dühös vagy. Tényleg.
- Bevallom, azért hoztalak fel, mert megtetszettél nekem. Tényleg. De hát, még a nevemet sem tudod. Mido vagyok.
- Ha majd... később... kész leszek arra is... esküszöm, esküszöm, hogy eljön majd az ideje! A dal a naplódból lesz a jel: a "Hiányzol". Amikor azt éneklem majd neked, akkor ideje lesz majd felkészülnöd!
- Persze, előfordulhat, hogy a pillanat hevében talán még ellenállok majd. De ez majd ne tántorítson el!
- Hajrá! Adj bele mindent!
Aztán a kalapács.
És ahogy készült. :)
"Aki nevet, azzal együtt nevet a világ. Aki sír, az egyedül sír."
Jó ez a film.
